Hírek

Középpontban a munkahelyteremtés

2014 június 18. (szerda) 14:12

Tatabányán a gazdaság fejlődése alapozta meg a városfejlesztést Schmidt Csaba polgármesterrel beszélgettünk, aki négy éve vette át a város vezetését.

Négy évvel ezelőtt ügyvezető alpolgármesterként lett a város első emberre váratlanul érte a feladat?

Benne volt a levegőben a várost húsz évig vezető Bencsik János államtitkári kinevezése, ezért nem ért váratlanul a felkérés, de egy hónappal országgyűlési képviselői eskü letétele után, a parlament rendkívüli ülésszaka közepén, el tudtam volna képzelni egy későbbi időpontot is. A városvezetői feladat azonban techikailag kezdődött négy éve, hiszen a nyár közepén a beruházások végigvitele, a polgármesteri hivatal irányítása mellett októberig nem kellett új feladatba belevágni.

Nehéz volt Bencsik János helyébe lépni?

Két esetben nincs könnyű helyzetben az új vezető. Az első, amikor nehéz örökséget vesz át az elődjétől, és neki kell rendet tennie. A második változatnál a korábbi vezető kiválóan végezte a dolgát, és az újtól már az első napon ugyanazt a teljesítményt várják az emberek. János húsz éves városépítő munkájával magasra tette lécet. Erős alapokra tervezhettem meg az elkövetkező négy évet. A sikeres projektek folytatása mellett kereshettem a magam útját, melynek mai napig érvényes a mottója, amit Széchenyi István fogalmazott meg ilyen szépen: "Az ember annyit ér, amennyit használ."

Mi változott ősztől?

Bizalmat kértem a tatabányai emberektől a város fejlesztésére, közös problémáink megoldására. Ezt bizalmat megkaptam, így a felelősség súlya is nagy lett, hogy ezt megszolgáljam azzal, hogy megvalósítom közösen összeállított programunkat. Mindezt az ország gazdasági válságának közepén, amikor az országos és a helyi munkanélküliség is az egekben volt,  az ország, a családok és a város is jelentős devizaadóssággal küzdött. Az akkori helyzet érzékeltetése miatt mondom, hogy a 2011-es és a 2012-es költségvetésben is 1,5-,1,5 milliárd forint hiteltörlesztést kellett kigazdálkodnunk, miközben elláttuk önkormányzati alapfeladatainkat, elvégeztük a szükséges karbantartásokat, megvalósítottuk beruházásainkat. Ennek teljesítséhez kőbe kellett vésni, azokat az elveket, melyek mentén a következő években dolgozunk.

Melyek voltak ezek?

Első számú feladatnak természetesen a munkahelyteremtést jelöltük meg. Ennek megvalósítása érdekében megerősítettük együttműködésünket a a kormányzattal, a város ipari parkjával, Környével, és még intenzívebb figyelmet fordítottunk gazdaságfejlesztő szervezetünk tevékenységére. Már 2011-2012-ben meg voltak az első kedvező visszajelzések, hiszen a Henkel, a Samsung ekkor fogott gyárépítésbe, de az igazi eredményeket 2013-2014-es évek hozták, a Bridgestone, a Delphi, az SCI, az AGC, a BD, a Coloplast gyárbővítéseivel. Második célként, a tatabányaiak rezsiköltségének csökkentése érdekében elhatároztuk, hogy a lehető legalacsonyabb költségen, de magas szinten biztosítjuk a közszolgáltatásokat. Harmadik pillérként az önkormányzat pénzügyi stabilitása érdekében, alapvetés volt, hogy nagy beruházást kizárólag külső pályázati (kormányzati, uniós) forrás bevonásával indítunk. A gazdasági élet szereplőivel kötött szövetségnek köszönhetően 1500 új munkahely jött létre városunkban, amit a következő másfél-két évben a tervek szerint újabb 1000 fős bővítések követnek. A kormány is szövetségesünk a gazdaság fejlesztésben, hiszen a bővítésekhez jelentős állami támogatásokat, adókedvezményeket kaptak a cégek, valamint a Delphi és Bridgestone stratégia partnerséget is kötött a kormánnyal.

Más területen is ilyen sikeres volt a stratégia?

Programunk központi eleme a munkahelyteremtés volt, hiszen kis túlzással azt mondhatjuk, ha munka van minden van. Két keresős családból egy fő kiesésével, már szinte megoldhatatlan feladat elé kerülnének a családok, ezért fontos, hogy 11,3 százalékról 7 százalék alá csökkent a munkanélküliségi mutató. A fejlesztések terén is büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt négy évre, hiszen anélkül sikerült nagy beruházásokat megvalósítanuk, hogy nőtt volna a város adóssága. Sőt, szinte minden évben csökkent, az adósság átvállalás nélkül is. Közösségi térré tettük az Árpád teret, szökőkúttal, virágokkal, padokkal és biztonságot adó kamerarendszerrel, felújítottuk a korábban bezárt Közművelődés Házát, Sárberki Iskolát, és az idei évben elkészül a Szent Borbála Kórház új épületszárnya, átadtuk a Tatabányát Tatával összekötő kerékpár útat. Terveink szerint nyáron elkezdjük az Óvárosi fejlesztésket. Elindult a Komtávhő átalakitása egy igazi szolgáltató céggé, amely lakossági igények alapján végzi a szolgáltatásokat és rugalmasan reagál az új igényekre. Vannak biztató jelek, hogy ezt a cég dolgozói is megértették, ezt bizonyítja az új ügyfélszolgálat, az ügyfeleknek biztosított lehetőség az átalány fizetésre, de összességében inkább az út közepén vagyunk, nem a végén.

Apropó távfűtés, említette rezsicsökkentés programot, ami kimaradt a felsorolásból!

Már négy éve nagy hangsúllyal kerestük a megoldást, hogyan tudnánk csökkenteni a tatabányai emberek rezsi költségein. Szakemberekkel konzultálva a leghatékonyabb megoldást választottuk a lakások egyedi hőszabályozásának, valamint a lakásonkénti mérésnek a kiépítését. A város a mai napig 75 százalékos támogatással segíti, hogy közel 30 százalékos hőmegtakarítást tudjanak elérni a társasházban élők. Több, mint 2300 lakásban végeztük el a felújítást, amit tavaly kiegészítettünk egy önkormányzati szigetelési programmal, melyből 300 lakást szigeteltünk is. Rezsicsökkentéssel együtt ezekben a lakásokban 50 százalékos megtakarítás is elérhető, amiből az is kiderül, miért hívjuk rezsicsökkentés plusznak programot.

Nem lenne egyszerűbb a hőt olcsóbban előállítani?

A kettő együtt igazán sikeres. Célunk, hogy a hatalmas értéket képviselő, de változó állapotú távhőrendszert korszerűbbé és a fűtési igényeket rugalmasan kiszolgálóvá tegyük, ehhez főként a fűtőerőműnél indultak el a szükséges fejlesztések. Elkészült 600 millió forintból az ország legnagyobb hőtárolója, folyik a közbeszerzése a kazánok biomasszafűtésre történő átállításának, ami segít kiváltani az egyre drágább gázt a fűtésből. Tulajdonképpen teljesen új kazánokat kell építeni az egyes erőműben, amelyekkel évtizedekre biztos alapokra tennék a város hőellátását. Nyertünk hozzá 1,5 milliárd forint támogatást, most az ügyvezetők feladata, hogy találják meg a szükséges 4-5 milliárd forint forrást, és szorítsák le a kivitelező által első körben ajánlott beruházási költséget. A távhőnél is folynak a korszerűsítések, itt azonban nagyobb sebességre kell kapcsolnunk a következő években. Idén befejezzük a föld feletti vezetékek szigetelését a fütőműtől újvárosig.

Nem teszik majd tönkre ezeket szigeteléseket?

Nincs miért tönkre tenni, hiszen semmilyen értéket nem képviselnek a benne lévő anyagok, ha megnézzük a Jubileum park mögötti szakaszt, láthatjuk, egy év alatt nem tettek kárt benne. Bízom viszont abban, hogy ma már jobban meg tudjuk védeni értékeinket, mint esztendőkkel korábban.

Mire alapozza ezt, és mi tesz ennek érdekében az önkormányzat?

Negyven fővel nőtt a rendőrség létszáma a négy évvel korábbihoz képest, kiépítettük a térfigyelő kamerarendszert Újvárosban és a Kertvárosi lakótelepen, amit ma a rendőrségen 24 órás szolgálatban figyelnek. A rendőrség felderítési mutatói is jelentősen javultak, ismét látni gyalogos rendőröket a városban, mindez komoly visszatartó erő a bűncselekmények és a szabálysértések esetében is. Nem állunk meg itt, bővítjük a térfigyelő kamerák rendszerét Újvárosban, Óvárosban és egy sikeres belügyminisztériumi pályázatnak köszönhetően Felsőgallán is. Bagó Attila közbiztonsági bizottsági elnökkel közösen kezdeményeztük, hogy segítsük a vagyonvédelmet a lépcsőházakban is kamerarendszerek kiépítésével, amire a hónap végéig várjuk a lakossági pályázatokat. A családi házas körzetekben fejlesztettük a közvilágítást, mintegy 500 lámpát cseréltünk ki, korszerűbb, nagyobb fényűre az elmúlt évben, és ugyanennyit szeretnénk kicserélni az idén is.

A közlekedésbiztonságot is elsődleges feladatnak nevezték. Mit értenek ez alatt?

Szeretnénk, ha az autósok, a kerékpárosok, a gyalogosok biztonságosan tudnának közlekedni. Ennek eléréséhez építettünk az Tata-Tatabánya kerékpár úttal együtt 10 km kerékpárutat, és ezzel kiépült a városi hálózat gerince, ami segített abban, hogy divat legyen kerekezni városunkban is. Az első kerékpáros túrán 700 indultak. A gyalogosok védelme érdekében a zebrákat piros színnel emeljük ki, és a közvílágítás karbantartását végző cég támogatásával két forgalamas zebrát kiemelt vílágítással látunk el, ha ez beválik, akkor továbbiak következnek. Az autósok és gyalogosok védelmében a forgalmas kereszteződésekben, ahol lehetőség van rá körforgalmat alakítunk ki.

Biztosan ez a jó megoldás?  Dózsakertben és a Újvárosban, a Komáromi úton sem szeretik a városban élők.

A Dózsakerti körforgalmak célja a forgalom lassítása, és a Bánhidai lakótelepről a Váci iskolába járó gyerekek biztonságos átjutásának segítése. Nem mindegy, hogy kétszer két vagy kétszer egy sávon kell átkelni az úton. Az építkezés alatt még nehz megítélni miként fog működni a gyakorlatban, de a tatabányai tervező és a szakiroda munkatársai szerint képes lesz levezetni a forgalmat. A középszigetek átépítését viszont kezdeményeztem, hogy a csuklós buszok kényelmesebben tudják a kanyarokat bevenni.

Mindent sikerült megvalósítani a programból?

A Május 1. park felújítását csak elkezdeni tudjuk az idén, befejezni nem, viszont cserébe a Ságvári út egy szakasza is megújul a Óvárosi Postával együtt, melyek nem szerepeltek a programban. A vasútállomásnál is nagyobb fába vágtuk a fejszénket, mint négy éve gondoltuk, ennek szintén nagyobb az időigénye. A Konzum kompromiszumokkal teli átalakítása helyett, egy teljesen új vasútállomást álmodtunk meg a peronok felett, liftekkel, mozgólépcsőkkel, ami összeköti Újvárost és Dózsakertet. Az elkészült európai szintű tervek megvalósítása több időbe telik, így a megvalósításáig a jelenlegi állomás komfort fokozatát javítottuk.

Mi lesz a régi emblematikus épületek megmentésével?

Sokszor kapjuk meg ezt a kérdést, de nem szerepelt a progamunkban, mert tudtuk, hogy a gazdasági válság közepén nem biztos, hogy lesz forrásunk a szívünkhöz oly közel álló épületek felújítására, új funkciókkal való megtöltésére. Az első két lépést szabadtéri színpad és óvárosi posta épületével megtesszük. A többire a következő években már tudunk vállalkozni, mert közösen megteremtettük ennek gazdasági alapjait.

A napokban Fidesz helyi csoportja ismét polgármesternek jelölte, ezek szerint vannak tervei a következő évekret is?

 Ha egy városvezetőnek nincsenek olyan elképzelései, amelyek négy évnél több időt vesznek igénybe akkor ne is vágjon bele a feladatba. Már készítjük a város hét éves fejlesztési terveit, de ezek ismertetését egy másik beszélgetésre tervezzük.

Forrás: 24 Óra

 
Oszd meg ezt az írást: Facebook Google Bookmarks Iwiwes megosztásEszközök: PDFNyomtatEmail